ELŐSZÓ
(...)
2002 szeptemberében Szalai Rózsa unokahúga, Nagy Borbála Ildikó, aki a Kosztolányi-hagyaték jogutódja, elhívott magához, hogy a Ménesi úti házban megmutassa a Kosztolányi-hagyatékot. Egy csodálatos napot és éjszakát tölthettem ebben a házban, ahol szinte minden sistergett Kosztolányi Dezső és családja emlékétől. Mondhatom, hogy éjszaka le sem hunytam a szemem, és úgy éreztem egy-egy pillanatban, hogy maga a költő is ott van, az íróasztala fölé görnyedve épp új regényén dolgozik.
Egy nagy, poros, máladozó kartondobozban nagyon sok dokumentumot, jegyzetet, levelet és képet találtam. Az anyag nagy része Kosztolányi Ádámmal és édesanyjával kapcsolatos. Könyvemben a hagyaték egy kis részét dolgoztam fel, nem az irodalomtörténész, inkább az olvasó szemével.
Fogadják szeretettel:
Bogdán József törökkanizsai plébános
(részlet az Előszóból)
Fülszöveg: Egyszerűen kiragadtam életemből néhány mozzanatot, amiben van nevetséges is, de szomorú is. Aki olvassa, majd eldönti és megítél...
A határon átívelő kapcsolatok építése
BEVEZETÉS „A Tisza-parton mit keresek?” (Ady Endre) A szerkesztő több mint hat évtizede, 1953 nyarán látta először a Tiszát Szegednél. Ceglédről ...