Monográfia, Helytörténet, Társadalomtörténet, Történelem
BEVEZETŐ
Az 1950-es évek elején Kupuszina a színmagyar vajdasági falvak közé tartozott. A II. világháborút követő nehéz évek korszaka ez, a szocialistának nevezett társadalmi berendezkedés kezdete. A falu alig éledezik a háborúban és annak végén megélt megrázkódtatások után. A kötelező termékbeszolgáltatás érvényben van. A faluban a közigazgatást a Helyi Népfelszabadító Bizottságnak nevezett hatalmi szerv vezeti, amely 1945-ben létesült, 1952 után pedig csak Községi Népbizottság néven létezett. Még megvannak a járások, s Kupuszina Apatin járáshoz tartozott, mint volt az korábban is. A település közigazgatási alkalmazottai voltak az elnök, a titkár, a katonareferens, az anyakönyv vezető, a pénztáros, a községi előfogatos, a csőszök, a községi milícia, a kisbírók. A Népbizottságnak még külön tanácsai is voltak, valamint elvileg a népgyűléseken is születhettek döntések.
1955-ben megszüntetik a falvak önálló községként való létezését, s megszervezik az ún. kommunákat, s azokat nevezik majd községnek. Így lett Kupuszina Apatin község része, s helyben csak a kommunaközponthoz tartozó Helyi Iroda marad közigazgatási egységként, itt vezetik az anyakönyveket is.
Működik a háború után az 1935-ben létesített Pčela Földműves-szövetkezet, az 1938-ban létesített Kulpin konzervgyár (a dúsgazdag szenttamási és újvidéki Dunđerski család tulajdona), amit államosítottak és Bratstvo Konzervgyár néven üzemelt a falu egyetlen nagyobb ipari létesítményeként. 1949-ben létrehozzák a Petőfi Sándor Termelőszövetkezetet, amit a helybeliek csak kolhoz néven emlegettek. Ez utóbbi 1953-ban meg is szűnt. A privát kendergyár megszűnik működni. 1948-ban államosítják az addig létező boltokat, magánkereskedéseket, mozit. Mészárszéket tartott a szövetkezet is, de magánmészáros is árult húst és más élelmiszert.
Az új társadalmi rendszerben a faluközösség és a termelőszövetkezet vagyonát képezte a községi termőföld (pl. Angyalosok), a legelők, az erdők és a fű, a fák, az epreskert, az iskolaföld, a gödrök és a bennük, valamint a Csendes Dunán, a Kucska határrészben, az Angyalosokban, a budzsáki kertek alatt termett nád, rőzse, a vágóhíd, a jégverem, a szövetkezeti otthon, az orvoslak, a mészárszék, a vegyeskereskedések, a mozi, a góré, a kukoricacsutka, a marhaállás, a halastó stb. Haszna volt a legelődíj, a kaszálásra kiadott fűdíj, a bérletbe kiadott földek használati díja stb.
A faluban 1944 decemberétől ismét működik az elemi iskola, amelyben magyar nyelven folyik a tanítás 330 tanuló számára.
Az új hatalom már 1945. június 15-én megalapítja a Jugoszláv Kommunista Párt helyi alapszervezetét. A Szocialista Szövetség alapszervezete is csakhamar létrejön.
1947. január elsejei dátummal megalakul a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület 150 taggal és öt szakosztállyal, aktívak a műkedvelők, a néptáncosok, a zenei, az irodalmi és az általános szakosztály tagjai.
Kupuszinának 1948-ban 3200 lakosa volt, akik 1042 háztartásban éltek. A magyarok létszáma 3145.
1952-ben vezetik be a villanyvilágítást a faluban.
1953-ban felépítik a szövetkezeti otthont. Ebben az évben már ismét működik az immár államosított szövetkezeti mozi.
Tanulmányok és dokumentumok Herczeg Ferenc születése 150. évfordulójának tiszteletére
UTÓSZÓ 2012 októberének első napjaiban az Országos Széchényi Könyvtár derűs kirándulócsapata utazta végig az Al-Dunát, hogy a történelmi Magyarorsz...
Fülszöveg: Egyszerűen kiragadtam életemből néhány mozzanatot, amiben van nevetséges is, de szomorú is. Aki olvassa, majd eldönti és megítél...