Népdalgyűjtemény, Népdal
ELŐSZÓ
Bácskertes (Kupuszina) a néphagyományok gazdag lelőhelye, a vajdasági magyarság egyik legérdekesebb települése nemcsak néprajzi, de népzenei szempontból is. Lakóinak egy része a magyar nyelvterület északi sávjáról települt mai helyére, így remélni lehet, hogy zenefolklór-örökségében a felvidéki népzenei dialektus jellegzetességeit – ha csak nyomokban is – még megtaláljuk. Bácskertes máig élő népviselete és néptáncai mellett számos archaikus népszokást őriz, ennek ellenére népdalaiban döntően érvényesül a múlt századi népies műdalok általános divatja, amely a helyi jellegű népi dallamokat mára már szinte teljesen elnémította. Ezért fontos a jellegzetes helybeli dallamtermést a közéletbe visszaszármaztatni, annál is inkább, mert a bácskertesi fiatalok egy részét is érdekli a régi törzshagyomány.
Tekintettel arra, hogy a hagyományos dallamvilágot pusztította ki leginkább a műzenei ízlés, a kötetet dallamszempontú elvek szerint volt célszerű megszerkeszteni. Ily módon a hagyományos dallamvilág jellegzetességei jobban kidomborodnak és érvényesülnek. A dallamszempontú szerkesztést műfaj és szöveg szerinti mutatók egészítik ki.
A népdalok nem csupán anyagukban veszélyeztetettek a hagyomány pusztulásával, hanem hiteles előadásukban is. A gépi felvételek számos olyan énekmódot őriznek, melyek ma már sehol sem hallhatók az élő gyakorlatban. Ezért a kötetet hangzó melléklettel is elláttuk CD-ROM formájában, melyeken eredeti helyszíni felvételek hallhatók hiteles népi előadásban.
Önálló bácskertesi népdalkötet eddig még nem készült, pedig mind Bácskertes néprajzisziget-jellege, mind az onnan származó anyag mennyisége már régen sürgetik az önálló népzenei kiadványt.
Fülszöveg
Bodor Anikó élete utolsó évtizedeiben a vajdasági magyar népdalok összkiadásán dolgozott, melyeket műfaji csoportosításban adott közre (lírai dalok, balladák, betyár- és pásztordalok, párosítók, lakodalmasok, szerelmi dalok, gyermekjátékok). Nagyszabású munkája során egyebek mellett gyakran találkozott kupuszinai dalokkal is, és egyre inkább meggyőződött arról, hogy e falu zenefolklórja kivételes figyelemre érdemes. Az itteni anyag annyira megragadta, hogy külön is számon tartotta, és monografi kus kiadását tervezte. A dalokat zenei jellemzők alapján sorba rendezte, jegyzetekkel látta el, és elkészíttette a kottagrafikák egy részét. Bodor Anikó azonban 2010-ben eltávozott közülünk. Örökségének gondozását a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet vállalta, és nemcsak annak megőrzését tekintette feladatának, hanem közzétételét is szorgalmazta. Így kerülhetett sor ennek a könyvnek a megjelenésére.
Paksa Katalin
Fülszöveg Maga a legfurcsább vendég, aki valaha itt járt! Nincs is pénze! Azok a papírkötegek a tokban teljesen hamisak. Én láttam! Sokszor álmodta...
A zentai Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyen 2012-ben kért meg Gruik Ibolya, hogy napilapunk mellékletébe, az Üveggolyóba írjam meg gondolataimat ...