A tehetség kérdőjelei

ELŐSZÓ

Nincs a pszichológiának még egy olyan területe, ahol olyan kevés tényre annyi okoskodás, elmélkedés épült volna fel, mint a tehetség kérdésében. Bár a géniuszok titka régóta nyugtalanítja az embereket, magukkal a vélt vagy valós tehetségekkel való foglalkozás meglehetősen új keletű. Az iskolai tehetségfejlesztés alig egy-két évtizeddel ezelőtt kezdődött, ez is többnyire csak kísérleti jelleggel. Az európai Tehetségfejlesztési Társaság 1987-ben alakult meg. Annak, hogy a tehetségfejlesztő iskolák és programok még nem tudnak maradéktalanul eleget tenni a velük szemben támasztott követelményeknek, elsősorban nem szakmai, hanem társadalmi okai vannak. A tudás fontosságának felismerése, és vele kapcsolatban a tehetségfejlesztés vezéreszméje a közgondolkodásban ugyanis nem tudott még igazán mély gyökeret ereszteni. A tudás, a megismerés, az emberi képességek témaköre szakmámnál fogva régóta foglalkoztat, magának a tehetség mibenlétének a kérdése azonban két-három éve került érdeklődésem központjába, amikor a tehetséggondozó iskolák létrehozásának gondolata a délvidéken is felmerült. Miután felkértek az egyik újonnan létrejött tehetséggondozó iskola pszichológusának, meghívtak több ismeretterjesztő előadás megtartására, valamint megbízást kaptam egy digitális tehetségkutató stúdió szellemi profiljának az összeállítására, ez irányú érdeklődésem tovább mélyült. A témával való intenzív foglalkozáshoz hozzájárult az is, hogy média nagy érdeklődést mutatott a tehetség kérdésköre, illetve a tehetséggondozás mibenléte és eredményessége iránt. A kötetbe az elmúlt két év, a 2006 és 2008 közötti időszak szellemi termését gyűjtöttem egybe. A könyv szerkesztése során igyekeztem az előadások, tanulmányok, cikkek, interjúk tematikai átfedéseit csökkenteni, teljes kiküszöbölésükre azonban nem törekedtem. Ezek az elemzések ugyanis más-más apropóból készültek, másra vannak „kihegyezve”, a hangsúly másra esik bennük, így reményeim szerint lehetővé teszik a tudás és tehetség többszöri körüljárását, különböző perspektívákból történő megközelítését és tárgyalását, és ezáltal vélhetően az összefüggések jobb megértését is.

Ada, 2008. október

A szerző