A kötet olyan kisperiodikákkal foglalkozik, amelyek 1945–1992 között jelentek meg Eszéken, Feketicsen (Bácsfeketehegyen), Kishegyesen, Ómoravicán (Bácskossuthfalván), Szabadkán, Temerinben, Topolyán, Újvidéken, Zágrábban és Zentán. A szerző kisperiodikának nevezi azokat a magyar nyelven (is) megjelenő, szépirodalmi szövegeket és publicisztikát is tartalmazó (ifjúsági) lapokat, amelyek művelődési és művészeti orientáltságúak, de csak helyi terjesztésűek voltak, és legfeljebb öt évig jelentek meg. A kötet arra összpontosít, hogy miként alapították ezeket a lapokat, mik voltak a szerkesztési irányvonalak és, hogy az adott periodika milyen körülmények között szűnt meg. A célkitűzések egyike emellett a korabeli művelődéspolitikai, művelődés-, művészet- és sajtótörténeti folyamatoknak való megfeleltetés, valamint az adott kisperiodika elhelyezése a jugoszláviai magyar művészeti világok és együttműködési hálózatok összefüggésrendszerében. Különösen fontos emellett azon egyéni és kollektív szereplők feltérképezése, akik a kisperiodikákat alapították, akik közreműködtek, továbbá, akik ellehetetlenítették.
Előszó Kedves Olvasó! Mikor játszottál utoljára igazán jót? Mennyire ismered a saját lakóhelyed? Tudod-e a környezetedben lévő régi, letűnt korokat...
„Bodor Anikó ‘szívecsücske’ volt a Szélrózsa leánykórus. A kórus tagjai ismerték, tudták, hogy milyen ember volt, mit szeretett, tudták a nevelési ...