Irodalomtörténet
ELŐSZÓ
(...)
2002 szeptemberében Szalai Rózsa unokahúga, Nagy Borbála Ildikó, aki a Kosztolányi-hagyaték jogutódja, elhívott magához, hogy a Ménesi úti házban megmutassa a Kosztolányi-hagyatékot. Egy csodálatos napot és éjszakát tölthettem ebben a házban, ahol szinte minden sistergett Kosztolányi Dezső és családja emlékétől. Mondhatom, hogy éjszaka le sem hunytam a szemem, és úgy éreztem egy-egy pillanatban, hogy maga a költő is ott van, az íróasztala fölé görnyedve épp új regényén dolgozik.
Egy nagy, poros, máladozó kartondobozban nagyon sok dokumentumot, jegyzetet, levelet és képet találtam. Az anyag nagy része Kosztolányi Ádámmal és édesanyjával kapcsolatos. Könyvemben a hagyaték egy kis részét dolgoztam fel, nem az irodalomtörténész, inkább az olvasó szemével.
Fogadják szeretettel:
Bogdán József törökkanizsai plébános
(részlet az Előszóból)
Fülszöveg Maga a legfurcsább vendég, aki valaha itt járt! Nincs is pénze! Azok a papírkötegek a tokban teljesen hamisak. Én láttam! Sokszor álmodta...
Fülszöveg Egy falumonográfiát tart kezében az olvasó, amely a vegyes népességű bácskai település, Pacsér történelméről és magyar lakosainak népi mű...