A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Vajdasági műemlékvédelmi szakemberek kirándulása és megbeszélése a budapesti Forster Központ szakembereivel
VMMI krónika
2014. február 20.
A Magyar Nemzeti Tanács 2012 decemberében fogadta el a vajdasági magyarság szempontjából kiemelt jelentőségű ingatlan kulturális javak listáját, és megbízta a Vajdasági Magyar Művelődési Intézetet egy kétnyelvű nemzetközi interdiszciplináris szakmai konferencia megszervezésével. A 2013 áprilisában megtartott tanácskozás végén elfogadott záródokumentum ajánlásai alapján olyan párbeszéd kezdődött a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet és a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet felkért szakértői között, amilyenre már régen nem volt példa: a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet kidolgozta a vajdasági magyar nemzeti közösség szempontjából kiemelt jelentőségű műemlékek 2014. évi megóvási programját; Dobó Ágota MBA, építészmérnök, közgazdász, a budapesti székhelyű Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ elnökhelyettese és dr. habil. Raffay Endre, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Karának tanszékvezető egyetemi tanára találkoztak az aracsi templomromon tevékenykedő műemlékvédelmi szakemberekkel; Dobó Ágota felkereste a bácsi műemlékegyüttest és a dombói romokat is, ahol a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet igazgatójával és illetékes munkatársaival megállapodtak abban, hogy a következő szakmai megbeszélésre Magyarországon kerül sor.

Ez a szakmai találkozó zajlott le 2014. február 18-a és 20-a között Eszterházán, Kismartonban és Majkon, ahol intézetünk koordinálásában a Tartományi Műemlékvédelmi Intézet szakemberei: Zoran Vapa építészmérnök, intézeti igazgató, Svetlana Bakić építészmérnök, konzervátor és Slavica dr. Vujović építészmérnök, konzervátor-tanácsos Dobó Ágota építészmérnökkel, közgazdásszal, a Forster Központ elnökhelyettesével, Szabó László bugaci polgármesterrel, dr. habil. Raffay Endre művészettörténésszel, tanszékvezetővel, egyetemi adjunktussal, valamint Esterházy Antal herceg úrral találkozhatott.

A megbeszélések helyszíne Magyarország legnagyobb és legfényűzőbb barokk-rokokó kastélya volt a Fertő-tó nádrengeteggel szegélyezett lápos, vadban gazdag vidékén. A kastélyegyüttes kiépítése és fénykora Esterházy „Fényes” Miklós herceghez kötődik, aki 1762-től haláláig, 1790-ig folyamatosan építkezett, hogy létrehozza az uralkodói udvarokhoz mérhető rezidenciáját, s ahol mindennaposak voltak fényűző ünnepségek. Eszterházán nemcsak a korszak magas rangú családjai fordultak meg, hanem Mária Terézia császárnő-királynő is vendégeskedett.

A szakmai megbeszélés első napján Dobó Ágota a fertődi Esterházy-kastély felújítási munkálatait ismertette, miután a vendégek körbejárták a műemlékkomplexumot. Másnap délelőtt Svetlana Bakić az aracsi, Slavica dr. Vujović pedig a Bács évszázadai című projektumot mutatta be. Dobó Ágota elmondta, hogy 2013 november-decemberében Bálint Éva Kamilla pályázat-előkészítő referenssel, művészettörténésszel, kulturális menedzserrel elkészítették a „Vajdasági misszió” című idegenforgalmi fejlesztési tervet, amely egyrészt az aracsi pusztatemplom és kolostor turisztikai célú hasznosítását, másrészt pedig Bács sokszínű kulturális örökségének komplex területfejlesztési programját, valamint az Európai Unió „Duna Makro-régió” elnevezésű stratégiájának tervezett kiemelt turisztikai fejlesztéseit tartalmazza Közép-Bánság, Aracs, illetve Dél-Bácska, Bács cím alatt. A fejlesztés kiemelt célja a második, 2014 után kezdődő uniós programozási időszakban három kiemelt vajdasági helyszín műemlékeinek (Aracs, Bács, Dombó) bekapcsolása a Duna Makro-régió Stratégiájába. A Duna Makró-régió Stratégiájának egyik meghatározó feladata és eleme, hogy érvényre juttassa a stratégiában részt vevő államok, térségek felé azokat az értékeket, amelyeket az Európai Unió magáénak vall és a nemzetközi kapcsolatok rendszerében képvisel. A Duna vonalát követő közvetlen Duna menti kulturális útvonal létrehozása, valamint szélesebb körben a vízgyűjtő területének turisztikai rendszerének kialakítása; egyéb erre épülő fejlesztések konkrét helyszínekhez köthetők, integrálhatók egy több országot érintő hasonló felépítésű hálózatba.

A megbeszélés résztvevői megállapodtak abban, hogy a magyarországi szakemberek az időjárási körülményektől függően mindhárom helyszínen 3 dimenziós lézerszkennelést és földradarmérést végeznek így készítve el egyszerre a három műemlékegyüttes terep- és helyszínmodelljét három dimenzióban.

A vajdasági küldöttség egy délutánra átrándult a szomszédos Ausztriába, Burgenland tartomány székhelyére, Kismartonba, hogy megtekintse az Esterházy család egykori fő rezidenciájául szolgáló Esterházy-kastélyt, amelynek második fénykora II. Miklós uralkodása alatt következett el a XIX. század elején.

A majki kamalduli remeteség műemléki felújításával is megismerkedhettek a vajdasági szakemberek Sárossy Péter művészettörténész segítségével. A némasági fogadalmat tett szerzetesek 250 évvel ezelőtti életének békéjét találhatták meg az idelátogatók. Ám nemcsak hangulatában egyedülálló az erdők ölelte, tavak szomszédságában fekvő remeteség, hanem Európa-szerte kuriózumnak számító barokk műemlékegyüttes is egyben, amely tizenhét cellaházból, templomtoronyból és kolostorból áll.


Képgaléria
Galéria
*} Kismarton*}
Kismarton
*} A majki kamalduli remeteség*}
A majki kamalduli remeteség
*} Az Esterházy-kastély madártávlatból*}
Az Esterházy-kastély madártávlatból
*} Esterházy Antal herceg*}
Esterházy Antal herceg