A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Egy impériumváltás dokumentumai
VMMI krónika
2018. szeptember 20.
Tizenegyedik alkalommal rendezték meg a szabadkai levéltári napot

Csütörtökön immár tizenegyedik alkalommal tartották meg a szabadkai levéltári napot a városháza dísztermében, amelyet a Szabadkai Történelmi Levéltár szervezett. A rendezvényen hazai, magyarországi és horvátországi levéltárosok tartottak előadásokat Impériumváltás 1918-ban a levéltári anyag tükrében címmel. A levéltári napot egy zenés program vezette be. A tanácskozáson megjelent levéltárosokat, vendégeket és érdeklődőket Stevan Mačković, a Szabadkai Történelmi Levéltár igazgatója köszöntötte, a rendezvény múltját ismertetve. Az igazgató elmondta, hogy a szabadkai levéltár először 2007-ben az intézmény fennállásának hatvanadik évfordulója alkalmából szervezett nemzetközi tanácskozást, majd ez után minden évben sort kerítettek egy ilyen jellegű találkozóra. – Ma már ez a rendezvény adja a levéltárosok legnagyobb koncentrációját itthon és a régióban. Ilyen tanácskozások szervezésével mutatjuk meg, hogy milyen fontosak is a levéltárak, hogy őrzik az írott emlékeket, hogy a levéltárosok munkájukkal hogyan járulnak hozzá a közjóhoz, és megmutatjuk a levéltári munka jelentőségét a történelem számára. A tanácskozás témája, mondhatom ez alkalommal önmagát adta, hiszen egy óriási jelentőségű történelmi eseményről van szó. Száz éve annak, hogy egy történelmi korszak lezárult 1918-ban. Véget ért egy nagy és véres világháborús konfliktus, és létrejött az egységes délszláv államközösség – mondta Stevan Mačković, és köszönetet mondott Miroslava Babićnak, a Szabadkai Városi Tanács művelődéssel megbízott tagjának, hogy eljött a tanácskozásra.
A megnyitó után tizennégy előadás hangzott el, amelyen többek között a Budapest Főváros Levéltára, a Bács-Kiskun Megyei Levéltár, a Baranya Megyei Levéltár, a Horvát Állami Levéltár és Jugoszlávia Levéltárának munkatársai ismertették legújabb kutatási eredményeiket. A tanácskozáson az érdeklődők többek között megismerkedhettek Baja szerb megszállásával, azzal, hogy hogyan élték meg a nagybecskerekiek az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását, előadást hallhattak arról, hogy milyen volt a közigazgatás és a tanügy helyzete az impériumváltás idején, és arról is szó esett, hogy a magyar, a szerb és a horvát levéltárak miként őrzik az impériumváltásra vonatkozó iratanyagokat.
Külön kiemeljük Mészáros Zoltán, a Szabadkai Történelmi Levéltár levéltárosának előadását, aki arról beszélt, hogy hogyan élte meg Szabadka az 1918 és 1920 közötti átmeneti időszakot. Az előadásból megtudhattuk, hogy a városba a szerb csapatok 1918. november 13-án vonultak be. Az átmeneti időszak egyik legfontosabb eseménye volt, hogy eltávolították a múzeum előtt lévő turulszobrot, és helyébe Jovan Nenad cár szobrát állították fel. Mészáros Zoltán az impériumváltás nemzetközi okait is felvázolta, kiemelve, hogy Magyarország egyik legválságosabb időszakában az a Károlyi Mihály volt az állam élén, akinek nem volt semmilyen kormányzati tapasztalata, és alkalmatlan volt az ország vezetésére. Mészáros Zoltán mellett Molnár Tibor, a Zentai Történelmi Levéltár levéltárosa is Szabadkát választotta előadása témájául, aki az osztrák–magyar haderő 1914 és 1920 között Szabadkán anyakönyvezett hősi halottairól beszélt.
A tanácskozás zárásaként a résztvevők pénteken meglátogatják a Zsinagógát, a Városi Múzeumot, Palicsot és a Zvonko Bogdan Borászatot. A tanácskozáson elhangzott előadások szerkesztett változata megjelenik majd a Szabadkai Történelmi Levéltár Ex Pannonia című lapjának legújabb számában. (pasz) (Magyar Szó, 2018. szeptember 20.)