A 2013-as MAdT szponzorai


Köszönjük a támogatást!
Vissza
Összeadták őket, mulatott a násznép
2019. március 07., 12:15
A rönkhúzás hagyománya a farsangi ünnepkörhöz tartozik, jellemzően a rábavidéki szlovénok tartották, s új elemekkel gazdagítva napjainkban is megrendezik. A farsangi időszakot a falu közössége a szerelem beteljesedése idejének tartotta, s ez volt a házasságkötések leggyakoribb időszaka. Azokban a falvakban viszont, ahol nem volt házasságkötés farsang idején, a pártában maradt lányokat, nőtlen legényeket álházassággal, mókalakodalommal figurázták ki. A vendvidéki Szakonyfaluban ezt a hagyományt elevenítették fel szombat délelőtt. Az eseményt óriási érdeklődés övezte.

A 27 méteres, feldíszített lucfenyő törzsére ültették fel az „ifjú párt”, majd Szakonyfalu határából huszonkét vőfély és koszorúslány húzta végig őket a falun a szentgotthárdi fúvószenekar felvezetésével. A rönk után a papok, azok mögött pedig a násznép hömpölygött, egyre nagyobbra duzzadva. A lakodalmas nászmenethez folyamatosan csatlakoztak a maskurába öltözött vendégek, illetve a kíváncsiskodó látogatók a széles környékről, többek közt Szlovéniából és Ausztriából is. Volt köztük vadász, tűzoltó, bohóc, boszorka, cigányprímás, kéményseprő. A menet a faluban többször is megállt, ilyenkor a kisbíró kihirdette a jegyespárt, majd tánc, vigadalom kerekedett minden egyes megállóban a Muravidékről érkezett kisebb zenekarok ritmusaira. Amikor a menet megérkezett a templomhoz, a papok két nyelven összeeskették jegyespárt. Nem volt híja a csúfolódásnak sem, főként azokra az agglegényekre és vénkisasszonyokra szállt a szidalmazás, akiknek nem sikerült párra lelniük. Nem mintha bárki is szívére vette volna a dorgálást. Az esketést követően elárverezték a rönköt, majd megkezdődhetett a lakodalom, az éjszakába nyúló vigadalom. – Abraham Klaudia 

(Népújság, 2019. március 6.)